Az educare jó óvodai akusztikai környezetet vár el

A svéd óvodák már régóta alkalmazzák az oktatást és a gondozást ötvöző, integráló szemléletet, amelyet a világban ’educare’ pedagógiának neveznek. Ahhoz azonban, hogy a gyermekek gondozása, fejlődése, játéka és oktatása eredményesen találkozzon egymással, az óvodáknak megfelelő fizikai kialakítással kell rendelkezniük. Ez, nem utolsósorban, az akusztikai környezetet érinti.

A svéd óvodák legfontosabb irányadó dokumentumát, az Óvodai tantervet (Lpfö 18) két évvel ezelőtt felülvizsgálták. A nevelés és tanítás szempontjai világosan körvonalazódnak a felülvizsgált tantervben, amely a gyermekek és szükségleteik holisztikus szemléletén alapul, vagyis a felfedezés, a játék, a kreativitás, a vezetés és a tanulás integrált folyamatokként valósulnak meg a gyermekek számára.

Ami korábban a svéd óvodákban egyfajta elnagyolt alapszempont volt, az mára a Svéd Nemzeti Oktatási Hivatal, a svédországi óvodákért, általános iskolákért és középiskolákért felelős hatóság által meghatározott céllá vált.

A svéd óvodákat nem tekintik sem a gyermekek általános rekreációs helyének, sem pedig tisztán tanulási környezetnek, sokkal inkább játékos tanulási környezetnek, ahol maga a játék a tanulás és a fejlődés alapja. Ez azt jelenti, hogy sokféle hangot hagyni és ösztönözni kell, ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani az akusztikai környezet szabályozására. Következésképpen az óvodai helyiségek fizikai kialakításának meg kell felelnie bizonyos követelményeknek.

A svéd óvodákat játékos tanulási környezet jellemzi, ahol a játék a tanulás és a fejlődés alapja.

Feltáró megközelítés

Annika Palmgren eredetileg óvodapedagógusként dolgozott, és 30 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkezik a svédországi óvodai nevelés és oktatás területén. Egyetemi tanulmányait az oktatás és az iskolafejlesztés területén végezte, 2013 óta pedig tanácsadóként dolgozik olyan projektekben, amelyek a független és önkormányzati óvodák tevékenységét támogatják és fejlesztik. Emellett nemzetközi iskolafejlesztési projekteken is dolgozik Skandinávia-szerte.

Annika Palmgren, aki korábban óvodapedagógus volt, tanácsadóként most olyan projekteken dolgozik, amelyek a független és az önkormányzati óvodák tevékenységét támogatják és fejlesztik.

Annika szerint korábban ellentmondásos volt tanításról beszélni az óvoda világában, mivel úgy lehetett érteni, hogy az óvodapedagógusoknak tantermi jellegű oktatást kell folytatniuk, meg kell mondaniuk a gyerekeknek, hogy mi milyen, és kinek mit kell tennie. Az átdolgozott tanterv másként definiálja a tanítást.

„Az alap egy felfedező, kommunikatív megközelítés, amelyben a játék a tanulás eszköze. A gyerekek az óvodapedagógus irányításával közösen generálják a tudást” – magyarázza Annika.

Nincsenek előírt kimeneti eredmények

Az alapkoncepció szerint a pedagógusoknak képesnek kell lenniük arra, hogy felismerjék a gyermekek játék során kirajzolódó érdeklődési körét, hogy segítsék őket tudásuk fejlesztésében és bővítésében.

„A gyermekeknek az óvodában minél több tapasztalatot kell szerezniük, és nem utolsósorban fejleszteni kell a kommunikációs készségeiket, minden érzékszervükkel meg kell tapasztalniuk a dolgokat. Ugyanakkor a svéd óvodákban nincsenek kötelezően elérendő tanulási eredmények” – magyarázza.

Az oktatási küldetés középpontjában egy sor alapvető érték áll, amelyek célja a gyermekek demokratikus állampolgárrá nevelése.

„Az óvodáknak meg kell érteniük a különböző kultúrákat, és különböző perspektívákat kell nyújtaniuk a környező világról. Minden ember egyedi, és joga van ahhoz, hogy meghallgassák, ugyanakkor demokratikus kötelezettségei is vannak. Ezeket az értékeket az óvodáknak tükröznie és közvetítenie kell” – mondja Annika.

Az emberek kommunikatív, szociális egyének, ezért olyan környezetre van szükség, amely támogatja ezeket a tulajdonságokat. A jó akusztika hozzájárul a fenntarthatósághoz azáltal, hogy olyan környezetet teremt, amely támogatja a tanulást, a fejlődést és mindenekelőtt a fenntartható egészséget.

Jó tanulási környezet játékterekkel

A játék mint tanulási és fejlesztési eszköz olyan környezetet igényel, ahol a hangzás megengedett és elfogadott, de nem jelent egészségügyi kockázatot. Az óvodának a játék és a felfedezés helyszínének kell lennie. A kisgyermekek sokféle érzelmet élnek át, és ezeket különféle hangokkal fejezik ki és kommunikálják: kiabálás, nevetés, sírás, beszéd.

„Olyan játékkörnyezeteket kell kialakítanunk, amelyek jó tanulási, egyben jó munkakörnyezetet is biztosítanak. Az épületakusztikának is ezekhez a célokhoz kell igazodnia, ezeket kell szolgálnia. A tantervünk alapján nem fordulhatnak elő olyan helyzetek, amikor a pedagógusoknak nem marad más választásuk, mint azt mondani a gyerekeknek, hogy maradjanak csendben, csak mert a zajszint túl magas lett. Ugyanakkor az óvodáknak szükségük van olyan helyiségekre, ahol a gyerekek nyugalomra és pihenésre lelhetnek, valamint külön helyiségekre, ahol a nevelők tervezhetnek, kommunikálhatnak és gondolkodhatnak.”

Annika rámutat, hogy a gyermekek akusztikai környezete fontos szempont a fenntartható társadalom építésében.

„Az emberek kommunikatív, szociális egyének, ezért tehát olyan környezetre van szükség, amely támogatja ezeket a tulajdonságokat. A jó akusztika hozzájárul a fenntarthatósághoz azáltal, hogy olyan környezetet teremt, amely támogatja a tanulást, a fejlődést és mindenekelőtt a fenntartható egészséget.”

Szakmák találkozása

Más szóval, az óvodában számos különböző igénynek és tevékenységnek kell szimbiózisban működnie ahhoz, hogy a tantervben meghatározott célok és meghatározások megvalósuljanak. Ez közvetlenül befolyásolja az óvodai helyiségek fizikai kialakítását.

„Az építészeknek és más műszaki szakembereknek, például az akusztikusoknak találkozniuk kell a pedagógusokkal és az igazgatókkal, és még a helyiségek megtervezése előtt tájékozódniuk kell az óvodai tantervben megfogalmazott igényekről és tartalmakról. Minden érintettnek tudnia kell, hogy mihez van joga a gyermekeknek az oktatási és tanulási környezetükben. Az építészi munkának mindig a gyermekek igényeihez kell igazodnia. Végül is ők azok, akik ezekben a környezetekben fogják tölteni az idejüket. Az ő tanulási környezetüket úgy kell kialakítani, hogy fenntartható módon kommunikálhassanak és interakcióba léphessenek, és persze a pedagógusoknak is fenntartható munkakörnyezetre van szükségük. Úgy vélem, létfontosságú, minden érintett szaktudása teret kapjon – a gyermekek szükségleteinek alapján.”

Annika víziója a jövő óvodáiról

Az óvodák országonként különbözőek. Svédország saját elméleti alapot alkalmaz a gyermekek tanulására és fejlődésére, eszerint a svéd oktatási rendszerben az óvoda az iskola egyfajta alternatív formája. Az óvodáknak egyfelől oktatási küldetésük van, másfelől pedig a társadalom alakításában játszanak kulcsszerepet úgy, hogy a szülőknek és a gondviselőknek ugyanolyan lehetőséget biztosítanak a tanuláshoz vagy a munkához, mint másoknak.

Az óvodát az egész társadalom demokratikus színterének és találkozóhelyének tekintem, amely szívesen fogadja minden személyiség egyediségét, és ahol mindenki kifejezheti magát és ki tud bontakozni.

Más országokban a gyermek első éveiben nagyobb felelősség hárul a gyermek otthoni környezetére és családjára. Megkérdezem Annikát, hogy milyen lenne a jövő óvodája, ha ő dönthetne és tervezhetné meg.

„Az óvodát az egész társadalom demokratikus színterének és találkozóhelyének tekintem, amely szívesen fogadja minden személyiség egyediségét, és ahol mindenki kifejezheti magát és ki tud bontakozni. Ez a jövő demokratikus polgárait nevelő társadalom alapfontosságú sarokköve. Szeretném kiemelni a nemzetközivé válás szempontját is. Bár a gyerekek Svédországban élnek, mégis kapcsolódnak Európához és a világ többi részéhez. Ez a perspektíva fontos ahhoz, hogy képesek legyenek a fenntartható fejlődést támogató eszközök kifejlesztésére, és megalapozzák jövőbeli tudásukat. Mindebben a beszéd – és így az akusztikus környezet is – központi szerepet játszik.”

Szöveg: Lars Wirtén