Üdvözli Önt az Ecophon LAB!
Tekintse meg a kreatív „játszóterünket”, ahol felfedezhet, tapasztalhat és kísérletezhet az akusztikus környezetben. Tudjon meg többet a hangról és az akusztikáról.
Jó szórakozást, zúzós lesz!
Mi a hang? Egy hullám? Rezgő levegőrészecskék? Pszichológiai vagy fizikai élmény? Tulajdonképpen mindez együtt, és még valami sokkal több is. Fedezze fel és tanulja meg, mi is maga a hang, hallgassa meg a különböző akusztikai jelenségeket.
A jó akusztika okosabbá tesz? Mi a közös a tanárban és a fűnyíróban? És miért beszélünk hangosabban kávézás közben? Keresse meg a válaszokat a tudomány világában, és tudja meg, hogyan hat a hang a testünkre és az elménkre.
Ahhoz, hogy egy tanár beszéde egy akusztikai elemek nélküli tanteremben 64 dB-es átlagos zajszint felett is hallható legyen, a tanárnak olyan hangosan kell beszélnie, amilyen hangos egy tehervonat (80-85 dB).
Ez hangképzési problémákhoz vezet. Bár a tanárok az összes foglalkoztatottnak csak kis százalékát teszik ki, a munkavállalók hangképzési problémáit mérő tanulmányok szerint a tanárok rendre túlreprezentáltak.
Az A osztályú hangelnyelés bizonyítottan 10 dB-lel mérsékli a tanterem zajszintjét, felére csökkentve az érzékelt zajszintet. Ez azt jelenti, hogy senkinek sem kell kiabálnia ahhoz, hogy hatékonyan tanítson, halljon, értsen és tanuljon.
(A vizsgálat 1 évig tartott, 2400 résztvevővel)
BezárásA kutatók áttörő jelentőségű következtetésekre jutottak, miszerint az iskolai osztálytermekben a legtöbb zajt nem a repülőgépek, vonatok és autók feltételezett zaja, hanem maguk a diákok okozzák a tanulási tevékenységek során.
Miután A osztályú hangelnyelőt építettek a mennyezetbe, azt tapasztalták, hogy az eredmény a vártnál sokkal jobb lett. A mennyezet elméleti elnyelőképessége 3 dB volt.
Az igazi változás azonban a teremben tartózkodók viselkedésében következett be. Mivel mindenkit jól lehetett hallani és meg lehetett érteni anélkül, hogy hangosabban beszéltek volna, a diákok és a tanárok azonnal halkabban kezdtek kommunikálni. Tulajdonképpen7 dB-lel halkabban, és a teljes 10 dB-es csökkenés felére csökkentette az érzékelt zajszintet.
A kutatási eredmények szerint a tantermi zaj csökkentése pozitívan hat a hangulatra, a stressz-szintre, és ami a legfontosabb, a tanulási képességekre.
BezárásSzéles körben elfogadott tény, hogy a zaj befolyásolja a tanulási és megértési képességünket. A kutatások azonban azt is megállapították, hogy hatással van a hangulatunkra és a viselkedésünkre is. Egy kutatás során megmérték, hogy a különböző visszaverődési idejű (RT) helyiségekben mennyire ingerültek a diákok. A hosszú RT befolyásolja a beszédtisztaságot, és jellemzően nagyobb hangerővel kell beszélni ahhoz, hogy hallhatók legyünk. Amikor valaki hangosabban kezd beszélni, mindenki más is követi a példáját, és létrejön a zajszint emelkedő spirálja.
A diákok hangulatát egyértelműen befolyásolta a hosszabb RT, ami kétséget kizáróan hat a tanár-diák kapcsolatokra is.
Az A osztályú hangelnyelés csökkenti az RT-t, és elnyeli a hangot: -3 dB. A diákok viselkedésére is pozitív hatással van; a kisebb visszhangnak köszönhetően a diákok máris halkabban beszélnek: -7 dB. Így összesen 10 dB-es a csökkenés, ami felére mérsékli az érzékelt zajszintet.
Ez bizonyítottan kedvezően hat a diákok hangulatára, stressz-szintjére és tanulási képességeire.
Az „osztálytársak zajosan viselkednek” kérdésre adott „helyes” válaszok százalékos arányának összehasonlítása (alacsony, közepes vagy magas RT esetén) azt mutatja, hogy a diákok az RT növekedésével egyre zajosabb viselkedést vesznek észre.
Bezárás
Amikor kiderült, hogy a tanárok 80%-át feszültté teszi a zaj, a kutatók úgy döntöttek, megvizsgálják, hogy a hangkörnyezet javításával csökkenthető-e ez a stressz-szint.
Azt is igyekeztek kideríteni, hogy a tantermi zaj hogyan hat valójában a tanárokra és a diákokra a tevékenységek során.
Ha rossz az osztályterem akusztikája, a hang felerősödik, mivel visszaverődik a hangvisszaverő mennyezetről és a falakról. Így háttérzaj keletkezik, ami torzítja a beszédet. Egy ilyen környezet az óra (vagy a nap) előrehaladtával rendszerint egyre stresszesebbnek bizonyul.
– dr. Gerhart Tiesler
Az akusztikai megoldások az oktatási tereket csendesebb környezetté alakítják át, ahol mindenki nyugodtabbnak érzi magát. Ez alacsonyabb zajszintet, valamint alacsonyabb pulzusszámot eredményez.
BezárásAz osztályteremben elhangzottak megértéséhez a beszédet tisztán kell hallani a háttérzaj felett. A beszéd és a zaj közötti kapcsolatot jel-zaj aránynak (angolul ,signal-to-noise ratio’ – SNR) nevezzük, a jel és a zaj közötti különbséget pedig decibelben (dB) mérjük.
Az átlagos zajszint egy osztályteremben hangelnyelés nélkül 64 dB, ami nagyon megnehezíti a 15-20 dB-es kielégítő SNR elérését. Ahhoz, hogy mindenki hallja, a tanárnak olyan hangerővel kellene kiabálnia, ahogy egy fűnyíró működik (85 dB).
Az A osztályú hangelnyelés bizonyítottan akár 10 dB-lel mérsékli a tanterem zajszintjét, felére csökkentve az érzékelt zajszintet. Ez pozitívan befolyásolja az SNR-t és a beszédérthetőséget, megkönnyítve a beszédet, a hallást, a megértést és a tanulást.
Egy beszédérthetőségi kutatás során megállapították, hogy míg az idősebb gyermekek (11 évesek) számára a 15 dB kielégítő SNR, addig a legfiatalabbaknak (6 évesek) 20 dB-es SNR-re volt szükségük a megfelelő beszédérthetőséghez.
Így tehát a fiatalabb és a segítő figyelemtámogatásra szoruló gyermekek olyan sérülékeny hallgatók, akik a legnagyobb nyertesei lehetnek az SNR-t növelő és a tanulási környezetet minden gyermek számára támogatóvá tevő akusztikai megoldásoknak.
BezárásKönnyű belátni, hogy egy zajos osztályteremben nehéz hallani, és a kutatások szerint még a gondolkodás is nehezebben megy.
Egy vizsgálat során a diákok különböző zajszintű termekben standardizált teszteket töltöttek ki angol és matematika tantárgyakból. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a zajszint a szokásos tantermi zajszintre emelkedik, mindkét tantárgyból egyértelműen alacsonyabb pontszámok születnek, sőt, az angol esetében egész drámai volt a romlás.
A vizsgálatban ugyanezeket a teszteket elvégezték el a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal is. Jelen esetben nemcsak a hallássérült és a figyelemzavaros, hanem a második nyelven tanulókat is bevonták a vizsgálatba.
Kiderült, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket még hátrányosabban érintette a zaj, mint a többi tanulót. Különösen akkor, amikor a szint elérte a 65 dB-t.
Sajnos a hangelnyelés nélküli tantermekben a szabványos zajszint átlagosan 64 dB, tehát nyilvánvaló, hogy szükség van a jó hangelnyelési megoldásokra. Általában a diákok érdekében, de ami talán még fontosabb, egy olyan egyenlő esélyeket nyújtó tanulási környezetért, ahol minden diáknak esélye van brillírozni.
Ahhoz, hogy a gyerekek a teremben lévő háttérzaj ellenére megfelelően hallják a hangot, a hangnak sokkal hangosabbnak (kb. 15-20 dB-lel hangosabbnak) kell lennie, mint amilyen a háttér. Az átlagos háttérzaj a legtöbb, akusztikai megoldások nélküli osztályteremben 64 dB. Ez azt jelenti, hogy a tanár azt akarja, hogy hallják őt, olyan hangosan kell kiabálnia, ahogy egy fúrógép szól (80-85 dB).
Ez hangképzési problémákhoz vezet. Ha összehasonlítjuk a tanárok hangképzési problémáinak arányát az aktív népesség többi tagjával, kiderül, hogy a tanároknál jóval több a gond, mint a többi munkavállalóknál. Egy tanulmány szerint például 32%-uk számolt be hangképzési problémákról, szemben a nem tanárok csoportjával, ahol csak 1%-uk tapasztalt problémákat.
A hangszálsérülések jóval nagyobb arányú előfordulását is feljegyezték. Egy másik tanulmány szerint a megkérdezett tanárok 65%-a számolt be a hangszálak túlterheléséről, szemben a nem tanárok mindössze 2%-ával.
Ez világosan mutatja, hogy a tanároknak igencsak megerőltető módon kell képezniük a hangot, hogy beszédük a tantermi zaj fölött is hallható legyen. A hangegészségéről szóló számos tanulmány alapján a tanároknak legalább kétszer nagyobb valószínűséggel vannak hanggal kapcsolatos problémáik, mint a más foglalkozásúaknak.
BezárásSzinte mindenki átélte már ezt a jelenséget. Olyankor fordul elő, amikor egy csoport ember zajos környezetben, például kávézóban, partin vagy egy osztályteremben beszélget. A háttérzaj hatására az emberek önkéntelenül megváltoztatják beszédmódjukat, fokozzák a hangerőt, a frekvenciát és az intenzitást. Amikor valaki hangosabban kezd beszélni, mindenki más is követi a példáját, és létrejön a zajszint emelkedő spirálja.
Ez a hatás jó hangelnyeléssel csökkenthető. Kutatások kimutatták, hogy egy A osztályú hangelnyelő mennyezet, amelynek elméleti csillapító hatása 3 dB, arra késztette a diákokat, hogy további 7 dB-lel csökkentsék a hangerejüket. Így összesen 10 dB-es a csökkentés, ami felére mérsékli az érzékelt zajszintet. Ezt a fordított kávézóhatást könyvtárhatásnak is szokták nevezni.
A kutatási eredmények szerint a tantermi zaj csökkentése pozitívan hat a hangulatra, a stressz-szintre, és a tanulási képességekre. Emellett megelőzi a hangzavar kialakulását, és hozzájárul a beszédérthetőséghez.
BezárásA magas tantermi zajszint rontja a diákok teszteredményeit.
Ezt számos kutatás igazolta.
Az egyik példában a kutatók általános iskolások teszteredményeit hasonlították össze két különböző környezetben. Az egyiket tesztet alacsony háttérzajjal, a másikat pedig a legtöbb osztályteremben szokásos, 65 dB körüli zajban vették fel.
Kimutatták, hogy a tipikus osztálytermi zaj jelentős hatást gyakorolt a nyelvi és kognitív teszteredményekre.
Egy másik kutatásban a diákok pontossága egy beszédészlelési feladatban 35%-kal javult, ha A osztályú hangelnyelő mennyezet és fali panelek voltak a teremben. A beépítés akár 10 dB-lel is csökkentette a zajszintet, felére csökkentve az érzékelt zajszintet.
– Catherine Douglas, a Balgreen Általános Iskola igazgatója
Bezárás
